Kockázatok

Napi szinten küzdenek a cégvezetők túlélésért, miközben jobban oda kell figyelniük azokra az alkalmazottakra, akiknek megnőtt a havi törlesztőrészletük, vagy valamelyik családtagjuk munkanélkülivé vált. Két tűz közé szorította őket a gazdasági világválság. A legnagyobb vállalatbiztonsági kockázatot azok a munkavállalók jelentik, akiknek többmilliós a bankhitelük és munkanélküli is van a családjukban.

Elek Józsefet kérdezte Vizin Balázs a Népszava riportere, arról hogyan erősíthető krízisidőben a vállalatbiztonság.

– Melyek a fő vállalatbiztonsági kihívások ezekben a napokban, amelyek a gazdasági válság következtében alakultak ki?

– Magyarországon a rendszerváltás után megalakult vállalatoknál igyekeztek átvenni azokat a vállalatirányítási rendszereket, elveket, stratégiai formákat, amelyek Nyugaton már beváltak. Ezek közé tartoztak a vállalatbiztonsági rendszerek is. Az elmúlt húsz év tapasztalata viszont azt mutatja, hogy megtanulni megtanulták ugyan, alkalmazni azonban csak az üzletvitel hatékonyságához közvetlen módon szükséges rendszereket vezették be. Nagyon sok cég például szerzett valamiféle minőségbiztosítást, amellyel szabályozták a termelési, kereskedelmi vagy szolgáltatói feladataikat, de nemigen találni bennük mondjuk a papíralapú dokumentumok hozzáférését szabályozó biztonsági szabályozást. Vagy például csodálatosan megtanultunk részletes és mindenre kiterjedő munkaköri leírásokat készíteni, de senki sem ellenőrzi az újdonsült munkatárs előéletét, ami a most kialakult helyzetben nagyobb kockázatot jelent minden vállalat és intézmény számára.

– A munkaadóknak mely beosztottakra kell jobban odafigyelni a válság idején, kik jelentik a legnagyobb kockázatot a gazdasági társaságok működését illetően?

– Két csoportra osztanám őket. Az egyikbe olyan munkatársak tartoznak, akik közvetlen módon tudnak hozzáférni bankszámlákhoz, kasszához, vagy a vállalati infrastruktúra nagy értékű eszközeihez. Ezek a becsületes emberek is kerülhetnek olyan helyzetbe, amikor – akár csak kölcsönvevésben gondolkozva – hozzányúlnak a rájuk bízott javakhoz, és elvesznek belőle. A másik csoport, akik az üzleti hírszerzés és ipari kémkedés szempontjából értékes stratégiai információkhoz férnek hozzá, és szorult helyzetükben esetleg ezt kívánják értékesíteni.

– Mennyire valós veszély Magyarországon az ön által említett üzleti hírszerzés és kik szakosodtak erre?

– Felmérésünk szerint a vállalatok 66 százaléka mérhető vagyoni kárról, illetve információs, szellemi tőkéjüket és jó hírnevüket ért veszteségről számolt be. A káresemények oka azonban elsősorban belső volt (legfőképp a hűtlen kezelést kell kiemelni), míg másodsorban okozta csak a konkurencia tevékenysége (természetesen a belső gazdasági bűncselekmények mögött sem zárható ki a konkurencia hírszerzési tevékenysége). Ez egy meglévő probléma, de én a mostani válság következményeitől tartok jobban.

– Mennyire kedvez a válság ennek az iparágnak?

– Az információszerzés mindig is könnyebb volt a válsághelyzetekben, mint a kiegyensúlyozott időszakokban. Sőt, az egyik alaptaktika: teremts olyan helyzetet, hogy a zavarosban halászhass. Elég csak az elmúlt század eseményeiben megfigyelni a titkosszolgálatok tevékenységét, ez az elem mindig tetten érhető.

– Mennyire áll fenn annak a veszélye, hogy egy alkalmazott hűtlenül kezeli a céginformációkat, és beépített emberré válva, anyagi haszon reményében, kiadja másoknak az üzleti tikokat?

– Ezzel a veszéllyel normál helyzetben is számolnia kell minden vállalatnak. A gazdasági, vagy ha úgy tetszik, hitelválság ma Magyarországon nagyobb eséllyel aktivizálhatja azokat a konkurens vállalatokat, illetőleg a megbízott üzleti hírszerzőiket arra, hogy embereket és velük együtt informá­ciókat vásároljanak meg.

– Milyen károkat tud okozni az ipari kémkedés, tud konkrét eseteket mondani, ahol ez okozott jelentős veszteséget?

– Az elmúlt év végéig leginkább a high-tech szféra, a banki szektor, illetve a kutatásfejlesztő cégek, autógyárak voltak veszélyben. Egy vegyianyag-(mosószer) fejlesztő cégtől például másfél éven keresztül kerültek a konkurenciához a receptek, mire kiderült, hogy a szinte családi vállalkozásként működő cég egyik tulajdonosa nagyobb részesedést szerzett a konkurenciánál az ellopott információk árából.

– Milyen konkrét lépéseket lehet tenni az ilyen típusú kihívások elkerülésére?

– Először is ki kell alakítani egy biztonsági szabályzatot, ahol pedig már van ilyen, ott be kell vezetni a gyakorlatba. A régi munkavállalók ma szinte ugyanolyan biztonsági kockázatot jelentenek, mint az újak, tehát be lehet kérni tőlük is az erkölcsi bizonyítványt újra, illetőleg időszakosan ki lehet töltetni velük a biztonsági űrlapot. Ahol a biztonság eddig pusztán a bizalomra épült, ott érdemes bevezetni olyan taktikai vagy technikai megoldásokat, ami növeli az ellenőrizhetőség és a hozzáférések biztonságának mértékét. Én például a napokban nyilatkoztatom a munkavállalóimat a hitelállományukról. Ezt persze nem kötelező kitölteni, de ők is megértik, hogy csak úgy tervezhető egy egész állomány részére esetlegesen nyújtható segítség, ha körülbelül tisztába vagyunk az adóságok mértékével. A széfünk belsejébe kamera került, és a dokumentumaink is újra lettek osztályozva biztonsági szempontból.

– Tudna egy-két konkrét példát is mondani olyan esetekre, amikor bizonyíthatóan a gazdasági válság miatt nyúlt a beosztott a vállalat kasszájába?

– Csak néhány szomorú példa, amely a tudomásunkra jutott a közelmúltban: egy 4 gyermekes férfi, akinek megszűnt a munkahelye, és mivel a hitelekkel már akkor is csúszásban volt, gyorskölcsönt vett fel uzsorakamatra. Pár hét múlva talált munkát, de az uzsorakamatok olyan helyzetbe hozták, hogy a munkahelyéről lopott árukból próbálta fizetni annak részleteit. Egy neves intézmény gazdasági hivatalában dolgozó hölgy, akiben 20 éve vakon megbízott a főnöke, szintén kilátástalanná vált hiteltörlesztése miatt esett kísértésbe. A nyugdíjhoz közeledő belső ellenőr pedig, aki saját zsebre bírságolta munkatársait, miután felesége kiesett jövedelme miatt nem tudta fizetni a túlméretezett hiteleit, a sikkasztó pénztáros, aki a 80 ezer forint körüli havi jövedelmével 11 milliós hitelt görgetett maga előtt, mind csak előremutatnak egy olyan időszakra, amire sem a politika sem a vállalatok sem a bűnüldöző-bűnmegelőző intézményeink nincsenek felkészülve.

– Mi történik akkor, ha egy alkalmazott lebukik, azonnali elbocsátás?

– Ez nyilvánvalóan a helyzettől és a munkaadó megítélésétől függ. Ilyen kérdésben nem szoktunk állást foglalni, de ha globálisan vizsgáljuk ezt a problémát, és ez valóban tömegessé válik, akkor a feszültséget a fegyelmivel történő elbocsátások csak fokoznák. A fegyelmi eljárásokra azonban mindenképen szükség van, enélkül védtelen marad a munka­adó intézménye.

– Mekkora a lecsúszás veszélye? Mi vár ezekre az emberekre?

– Képzelje el, hogy a felesége elveszti a munkahelyét, és hónapok óta nem talál újat, ezért ön valamilyen módon kölcsön-vesz a cége tudta nélkül a cégkasszából, de lebukik, mielőtt visszatenné, így ön is elveszti a munkáját. Ám hitelintézettől kereseti igazolás nélkül nem kap lehetőséget. Én elképzelni se tudom, hogyan küzdenek meg ezzel.

– Hogyan lehet a vállalat­biztonságot fenntartani anélkül, hogy a kockázatot jelentő alkalmazottak ne kerüljenek az utcára?

– Fel kell vállalni azt a népszerűtlen feladatot, ami a hozzáférések szigorításával és szigorúbb ellenőrzéssel jár. És ezeket következetesen kell végezni. Ilyen módon sok eset megelőzhető. Másrészről tudomásul kell venni a munkaadóknak is, hogy szimbiózisban élnek a munkavállalókkal, ennél­fogva a személytelenné vált munkakapcsolatokba valahogyan nagyobb közvetlenséget kell vinni. Ki kell alakítani a kapcsolatokban azt a légkört, ami biztosítja, hogy a munka­adók tisztában lehessenek a munkatársaik kritikussá vált helyzeteivel. Aztán pedig törődni kell velük.

– Hogyan lehet az új alkalmazottakat vállalatbiztonsági szempontból átvilágítani?

– Mint már említettem, a jelentkező kompetenciáját, referenciáit vizsgáló űrlapok mellett alkalmazni kell azokat a nyilatkozatjellegű dokumentumokat is, amelyek által képet kaphatunk például a hitelei mértékéről. A biztosító, mi­előtt nagy értékű életbiztosítást köt önnel, még a nagyszülei betegségeiről is nyilatkoztatja, igaz? Ezt ő egyfajta biztonsági kockázatként kezeli. Persze ez a humánerőforrás-menedzsment biztonsági stratégiájának csak egy része.

– Biztonsági szempontból mikor tartja szükségesnek a teljes személyzet átvilágítását?

– Most! Persze ez számos körülménytől függ. Mekkora cégről van szó, milyen jellegű a veszélyeztetettsége, milyen mértékű kárt képes okozni egy alkalmazott egyes területeken stb.

– Van olyanra példa, hogy egy cég segítséget nyújt az eladósodott beosztottjának annak tudatában, hogy ezzel saját biztonságát is erősítheti?

– Leginkább kisebb cégeknél látom, hogy ez működik, és jól működik. Például egy közlekedési vállalatunknál van lehetőség igénybe venni vállalati kölcsönt, segélyt, de sajnos ez önmagában nem elég. Ha személytelen az ügyintézés módja, nem jutnak el azok az információk az elemzőkhöz, amivel megelőzhető lenne a baj. Lehet, hogy nem is az veszi föl a segélyező hitelt, aki valóban rászorul. Lehet, hogy aki felvesz, csak egy rést tud vele betömni, de a problémája nem oldódik meg. Egy ingatlan-bérbeadással foglalkozó cégnél láttam az elmúlt év végén, hogy az egyik hitelcsapdába került takarítójuknak – aki a legtöbb kényes helyhez hozzáfér – tanácsadást tartottak egy meghívott hitelügyintéző szakemberrel, és együtt megtervezték a kiutat, együtt készítettek akciótervet a megoldásra. Ez lehet a hatékony kezelése a hasonló ügyeknek. De szükséges, hogy a munkaadó tudjon a problémáról.

– Az ön által felvázolt vállalatbiztonsági lépésekre csak a válságból való kilábalásig van szükség, vagy azon túl is indokolt lesz az alkalmazásuk?

– Egy tervező barátom viccelődik mindig az ad hoc stratégia kifejezéssel, amivel a hasonló krízishelyzetekre gyorsan összedobott akcióterveket ironizálja. Biztonságszervezőként én a megelőzést tartom a legkifizetődőbb taktikának, ezért szerintem jó, ha a válság után is alkalmazzák a krízisidőszakban bevezetett prevenciós elemeket.

Forrás: Népszava Online